7.rész

7.rész

A vidámparkba érve én fancsali képet vágva indultam meg GiKwang mellé. Miután megvette a jegyeket a kapun keresztül a kínszenvedésem börtönébe csöppentünk.

-Na és hova megyünk élősszőr?

-Hát ahová csak szeretnél-Mosolygott rám azzal az 1000 wattos mosollyal az arcán.

-Na fasza...akkor menyünk a tükörterembe-indultam meg, mire ő utánam futott. Abban reménykedtem, hogy bent el tudok szökni tőle és haza tudok menni, de nem. Sőt pont, hogy még el is tévedtem, és neki kellet meg keresnie engem. A tükörterem után az ő kívánságának eleget téve egy "jós nőhöz" mentünk be. Utálom az ilyet, nem hiszek ezekben a blabla szövegekben.

-Kérem adják a kezeiket- nyúlt előre kezeinkért. Én először csak pislogtam, majd egy nagy levegő vétel után én is bele egyezően oda nyújtottam a kezem. A jós nő, elkezdte nézegetni hol az én hol AJ tenyerét.

-Hm...

-Mi az, hogy hm..-kérdetem lepetten

-Gyermekeim ti nagyon szerencsések vagytok, ugyan is nagy ritkaság, hogy az ember ennyi idősen meg találja azt akit a sors neki rendelt.

-Hogy mi? Már elnézést de m nem vagyunk egy pár, és ezzel az öntelt hólyaggal soha nem is leszek azt garantálom.

-Hidje el, a sors az egyszer úgy is be fog teljesülni- magyarázkodott.

-Elnézést, de én ezt nem hiszem, sajnálom de én most távozom-álltam fel és indultam ki a sátorból. Én kb eddig bírtam a Gi Kwanggal való "randit". Az említett srác megpróbált utol érni, többé kevésbé sikertelenül. Gyaloglás közben felhívtam Zico-t hogy ha nem nagy kérés és ha rá érne jöjjön értem. Hát persze, hogy éppen próbája volt és nem tudott elszabadulni, ezért következő mentsváramhoz. Zelo-hoz fordultam segítségül. A kis szőke herceg az első csörgetésre fel is vette a telefont.

-MinAh, valami baj van?

-Igen..értem tudnál jönni?

-Csak nem a gördeszka világbajnok?-hallottam a háttérből Himchan hangját.

-Héééj-akadtam ki

-De...ő az és ne hívd így!

-Oké bocsi szeretlek ám..amúgy mi van vele?

-Azt mondta bj vn és, hogy mennyek érte.

-De te nem tudsz érte menni, nincs jogsid.

-Nem mondod.

-Na jó hol vagy szépség?

-A vidámparktól nem messze, azt hiszem a bekötő úton-magyaráztam el hollétem.

-Tíz perc és ott vagyok, csak ne menj sehova-nyomta ki a telefont. Ne menjek sehova...chh jó vicc. Bár ha szerencsém van sikerült GiKwangot annyira le ráznom, hogy amíg nem ér ide Himchan nyugtom legyen.

Duda szóra kaptam fel a fejem, és már rohantam is megmentőmhöz.

-Na mi történt-indította el Audiját.

-Aish..Gi Kwa..

-Oh szóval a B2$t egyik tagja, hallottam róla.

-Akkor gondolom érted.

-Nem nem értem, más lányok ugrálnának örömükben, nem elszöknének előle-nevetett fel mellettem.

-Hát azok a többi lányok ez meg én vagyok. Különben sem vagyok hajlandó egy csók és csokoládé lopő öntelt majommal kapcsolatot tartani!

-Hogy érted hogy csók lopó-fékezett akkorát Himchan, hogy ha nem lettem volna be kötve már rég kirepültem volna a szélvédőn.

-Hosszú- fordultam az ablak felé.

-Van időnk, tudok egy remek sushi bárt a közelben, biztos éhes vagy, és addig időd is lesz.

-Aish.. na jó.

Az egész úton ezt meséltem neki amit valószínűleg fel is fogott azzal a cuki kis eszével.

-Mekkora egy szemét... nem gondoltam volna, hogy pont ő ilyenre képes.

-Na ugye én sem de meg történt és miután anyu végez a ruháikkal én végzek vele.

-És a többiek?

-Nem tudom kedvelem őket, de ha velük tartom a kapcsolatot, akkor vele is-hajtottam le a fejemet.

Az út további részben csendben telt. A B.A.P rezidencia elérése után, Zelo és a többiek megölelése után, neki is rontottam a szoba közepén hagyott deszkának, amitől sikeresen a földön kötöttem ki.